Félsz és gyomorideged van, ha valaki feléd kerekedik egy beszélgetésben?
Gondolkodtál már rajta, hogy ki vagy te most?
Hogyan reagálsz egy-egy olyan helyzetben, amikor azt érzed, hogy feléd kerekedik valaki?
Milyen ilyenkor a testtartásod, a hanglejtésed?
Egyáltalán milyen szavakat használsz, és ez hogyan hat a másik tudatalattijára?
Hogy vajon ezzel te is fenntartod-e ezt a negatív spirált, amiben most olyan rosszul érzed magad?
Én azt vettem észre, hogy sokan nem is tudják, hogy ők maguk is részesei ennek és sajnos benne maradnak egy-egy negatív élményben, elkezdenek hibáztatni és panaszkodni, így nem tudtak továbblépni. De nem is továbblépni kellene, hanem inkább felhasználni azt az adott dolgot hajtóerőnek.
De mire is gondolok?
Hozok egy saját példát. Én azért kezdtem el önismerettel foglalkozni, mert kifogtam egy borzasztóan elnyomó, kiabáló, emberi mivoltomban megalázó főnököt annak idején, és nem hittem el, hogy ezt csak tűrni lehet és gyomorideggel járni dolgozni.
Egy darabig én is csak panaszkodtam, tűrtem, sírtam, erről beszéltem a kollégákkal, erről beszéltem munkaidő után a családommal, a barátaimmal. Gondolhatod, hogy milyen lehúzó hangolatot hoztam minden beszélgetésbe. És nem is csak arra a részére gondolok, hogy folyton panaszkodtam és ez milyen rossz lehetett annak, akinek mondtam, hanem arra, hogy én minden beszélgetésben részt vettem.
Mit jelent ez? Az, akinek mondtam, meghallgatott fél órában, egy órában, aztán ment és élte tovább az életét. De én, mivel minden gondolatomat ez tette ki, csak erre tudtam gondolni, csak erről beszéltem, ezzel én aktívan visszahúztam magam és benne tartottam egy negatív spirálban.
Arról nem is beszélve, hogy mivel gyakorlatilag féltem ettől a főnökömtől, már eleve egy összehúzott testtartásban mentem oda hozzá, halkan beszéltem, főleg magyarázkodtam, ezzel pedig azt üzentem a tudatalattijának, hogy ő van erőfölényben, amit ő "ki is használt" és továbbra is felém kerekedett. Nem rosszindulatból, egyszerűen lereagálta azt, hogy én kiszolgáltatottsgot és félelemet sugároztam.
Közben persze iszonyú dühös is voltam, a düh egyébként rengeteg energiát termel, ezt eddig elégettem arra, hogy panaszkodtam, sajnáltam magam és őt hibáztattam a kialakult helyzetért, majd az önismeret hatására végre megtanultam hajtóerővé alakítani.
Már nem önrombolásra, és saját magam visszahúzására használtam, hanem arra, hogy építsem magam és megerősödjek önbecsülésben, és önbizalomban.
És egy idő után rájöttem, hogy ezek a negatív események, legalábbis, amik elsőre negatívnak tűnnek - és azok is lássuk be, ki szereti, ha megalázzák, nyugodtan lehet haragudni, dühösnek lenni, csak aztán ismerjük fel, hogy ez önmagában, hogy haragszunk és puffogunk nem visz előre - óriási pozitív fordulatot hozhatnak az életünkbe, ha jól kezeljük.
Nekem például ez hozta meg azt, hogy rájöttem, hogy azzal szeretnék foglalkozni, hogy felnyissam mások szemét is, hogy lehet ezen változtatni és van kiút. Rájöttem, hogy sokkal több van bennem, mint eredetileg gondoltam és felismertem, hogy képes vagyok fejlődni és lelkileg megerősödni, hogy ne hagyjam magam elnyomni.
Ehhez nem kellett kivetkőznöm magamból, nem kellett barátnőkké válnunk az illetővel, pont elég volt, hogy már nem féltem tőle, hogy tudtam, hogy megvannak a védekező technikáim, amikkel tudom befolyásolni, hogy hogyan reagálok arra, amit tesz és végre egyenrangú félként kezeltem magam vele. És, ahogy én elkezdtem másképp reagálni, már nem mentegetőztem, nem magyarázkodtam, hanem magabiztosságot mutattam, ő is elkezdett másképp viselkedni velem. Elkezdtett tisztelni és már nem kiabált.
Ez nyilván idő volt, de te is képes vagy megtanulni ezt.
Az első lépés, hogy felismered, hogy ahhoz, hogy változás történjen, neked is érdemes változtatnod.
Hiszen, az eddigi tudásoddal, az eddigi tapasztalataiddal, gondolataiddal, ha tudtad volna, már jobban kezelted volna ezeket a helyzeteket.
De pusztán erről van szó. Nem veled van a baj, egyszerűen nem vagy birtokában annak a tudásnak, amivel fejleszteni tudod magad, amivel megtanulsz másképp reagálni és végre másképp kezelni az ilyen helyzeteket.
De ha végre megtanulod ezt az esszenciális tudást, akkor te is képes leszel magabiztosan képviselni magad és nem fogod többé azt érzeni, hogy feléd keredik valaki, mert ott lesznek az eszközök a kezedben. 

Hajrá!

Müller Adrienn

az önérvényesítő nők mentora

A bejegyzés trackback címe:

https://mulleradrienn.blog.hu/api/trackback/id/tr8418440515

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Müller Adrienn

Ez a blog azoknak az introvertált nőknek szól, akik szeretnénk megtanulni önazonosan érvényesülni, szeretnék megismerni az erősségeiket, az igényeiket, megtanulni, hogy kommunikálják ezeket a maguk csendes és kedves módján, így bátran fel merjék vállalni magukat, és haladjanak előre az életükben. Ha fejlődni vágyó nőként szeretnél új nézőpontokat, átütő erejű gondolatokat, amikkel felül tudod írni az eddigi negatív gondolataidat, akkor itt a helyed.

Facebook oldaldoboz

süti beállítások módosítása